Kedves Olvasó!

Elgondolkodott-e már azon, hogy a szerelemnek, szeretetnek hányféle jelzôje, szókapcsolata van? Persze nem véletlenül, hiszen ezek a szavak a magyar nyelv legszebbjei, mind jelentéstartalmilag, mind dallamos hangzása miatt. Próbáltam néhány ismert jelzôt összegyûjteni, mint pl. plátói, igaz, halhatatlan, vad, mély, hûséges, ôrjítô, ártatlan, állhatatos, kitartó, zsarnoki, felszínes, kihûlt, tüzes, mámoros, gyermeki, isteni, szülôi, emberbaráti, gondoskodó, hitvesi, beteges, reménytelen, testi, elsô, örök, stb. és persze a lista korántsem teljes. Életünkben a szeretetnek sok fajtája elôfordul, de olyan, hogy nincs jelen, az nem létezik. Azonban semmiképpen nem lehet rangsorolni, hiszen az embereknél más és más erôsségû lehet az isteni, a szülôi, a gyermeki, a baráti, ill. a házastársi. Ezeknek intenzitása életünk során valahol egyforma (pl. az isteni), de a férjünk/feleségünk iránti érzelmünk igencsak változhat az évek során.

A mûvészeti ágakban sokféleképpen próbálták már megfogni a szeretet lényegét. Gondoljunk Rodin: A csók c. szobrára, a végtelen szenvedélyes szerelem szimbólumára. Vagy Michelangelo Pietájára, az anyai szeretet, a fájdalom gyönyörûséges kifejezésére. Az örök szerelem máig tökéletes, soha el nem évülô példázatára, a Rómeó és Júliára. Nézzük Othellót, a végtelen szerelem mellé társult elvakult féltékenység jelképét. Ady Léda iránt érzett vad, ôrjítô szerelmébôl sok-sok csodálatos vers született, de talán a leggyönyörûbb és egyben a legigazságtalanabb az Elbocsátó, szép üzenet, mely a kihûlt szerelem, a szakítás fájó élményét fogalmazza meg. A filmmûvészetben is számtalan feldolgozást láthattunk, mint pl. a Déry Tibor novellái alapján készült, Makk Károly rendezte, Szerelem c. mû, mely a kitartó, önfeláldozó szerelemrôl szól Töröcsik Mari és Darvas Iván felejthetetlen alakításában. Ugyanitt megemlíthetjük a gyerekkorban kialakult és egy életen át végigkísérô szerelmet feldolgozó Szabó István Szerelmesfilmjét (Halász Judit, Bálint András), ill. az Oscar-díjas Forrest Gump-ot Tom Hanks-szel.

Lehetne hosszasan még írni a szebbnél szebb alkotásokról, de nem ez a cél. Csupán arra gondolok, jó egy kicsit olyan remekmûveket felidézni, melyek mit sem veszítettek aktualitásukból, s a mai fiatalok számára ugyanolyan katarzist és élményt nyújthatnak, mint keletkezésükkor az akkoriaknak. Jó lenne azt hinni, hogy gyerekeink „vevôk” ezekre és nem veszett ki belôlük a romantika és a mély érzelmekre való képesség. Elkeseredésemnek az alapja, amit nap mint nap hallunk a médiákból, az ijesztô kábítószer fogyasztásról, a tanárverésekrôl és egyéb erôszakos tettekrôl, a tanulási eredmények mélyrepülésérôl, az abortuszok növekedésérôl. Szeretném hinni, hogy ma ugyanolyan Rómeók, Júliák, Antoniusok, Kleopátrák, Petôfik, Júliák, Anyeginek és Tatjánák szaladgálnak közöttünk. Az emberiség legnagyobb kincse, hogy képes a szeretetre, a szerelemre. Éljük meg, használjuk ki, legyünk nyitottak, nemcsak a szerelemre, hanem más „jelzôs” szeretetre is. Hiszen, mint tudjuk, rengeteg van. Szeressük barátainkat, kollégáinkat, állatainkat, növényeinket és természetesen családunkat. Meglátják, minél többet adunk oda magunkból, annál többet kapunk. Ez a mai világban a legjobb befektetés, higgyék el!