Nászkalauz

Beszéljünk a polgári esküvőkről!

Ugyan a polgári szertartásra vonatkozó jogszabályok az utóbbi években nem változtak, talán azért nem árt időről időre csokorba szedni a legfontosabb tudnivalókat. Ezt mi most megtettük, de további kérdéseikre az anyakönyvi hivatalokban az anyakönyvvezetők készséggel válaszolnak.

A házasság a jogszabályoknak megfelelően akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.

Határidő?

A tervezett időponttól minimum 30 nappal, maximum 6 hónappal előtte lehet személyesen bejelentkezni az anyakönyvvezetőnél.

Hol?

A házasságkötés helye nincs a házasulandó pár lakóhelyéhez kötve. Annyi feltétel van csupán, hogy annál az anyakönyvvezetőnél köthető meg a házasság, ahol szándékukat bejelentették.

Milyen papírokra van szükség?

  • érvényes személyi igazolvány (vagy más személyazonosságot igazoló okmány: útlevél, új típusú kártyás jogosítvány)
  • lakcímkártya
  • születési anyakönyvi kivonat
  • családi állapot igazolása (nőtlen vagy hajadon családi állapotot a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető számítógépes rendszeren ellenőrzi)
  • elvált személyeknél jogerős válóperi ítélet vagy a válás tényét tartalmazó házassági   anyakönyvi kivonat, özvegyeknél az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata



Mikor nem érvényes a házasságkötés?

 
  • ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll, továbbá
  • az egyenesági rokonok és édestestvérek házassága,
  • édestestvérnek édestestvére vér szerinti leszármazójával,
  • házastársnak volt házastársa egyenesági leszármazójával,
  • ha a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll,
  • ha valamely vagy mindkét fél gyermekkorú vagy teljesen cselekvőképtelen,
  • ha valamely vagy mindkét fél kiskorú és nem rendelkezik Gyámhatósági engedéllyel
  • ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében járt el,
  • ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem együttesen voltak jelen, ill., ha a kijelentésüket feltételhez vagy időhöz kötik


Ki köthet házasságot és kivel nem lehet frigyre lépni?

Minden cselekvőképes és 18. évét betöltött magyar állampolgár házasságot köthet. A 16 és 18 év közötti fiatalok házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges. Jelenleg 16 év alatti magyar állampolgár törvényes házasságot nem köthet.

Ki lehet tanú?

Nagykorú, cselekvőképes és érvényes igazolvánnyal rendelkező személy. Külföldi állampolgárságúnak útlevélre és ha nem beszél magyarul, tolmácsra is szükség van. (Nem lehet tolmács a házasulandó egyenes ági rokona és testvére).


Névválasztás?

Az anyakönyvvezetőnél a bejelentkezésekor a házasság utáni névviselésről is nyilatkozniuk kell a jegyespárnak. Ennek több lehetősége van mind a feleség, mind a férj, mind a születendő gyermekek esetében is.

A névválasztás a férj esetében (például Nagy Péter):

  •  megtarthatja saját születési nevét (Nagy Péter)
  •  felveheti felesége családnevét (Horváth Péter)
  •  viselheti a két vezetéknév tetszőleges összekapcsolt változatát (Nagy-Horváth Péter vagy Horváth-Nagy Péter). Egyedüli megkötés, ha valamelyik fél születési vezetékneve többtagú, abból csak az egyik tag szerepelhet az összekapcsolt névben.


A névválasztás a feleség esetében (például Horváth Réka):

  • megtarthatja saját leánykori nevét (Horváth Réka)
  • felveheti férje családnevét (Nagy Réka)
  • felveheti férje teljes nevét -né toldattal (Nagy Péterné)
  • viselheti férje vezeték- vagy teljes nevét -né toldattal és saját leánykori nevét (Nagyné Horváth Réka vagy Nagy Péterné Horváth Réka)
  • a két vezetéknév tetszőlegesen összekapcsolt változatát (Nagy-Horváth Réka vagy Horváth-Nagy Réka)
  • ha valaki előző házasságában férje családnevét és saját keresztnevét használta, azt a későbbi házasságába is továbbviheti


A gyermekek vezetéknevét a polgári házasságkötéskor kell eldönteni, ez azonban az első gyerek születéséig megváltoztatható, utána az összes gyermek vezetékneve ugyanez lesz.

  • lehet a férj vezetékneve (Nagy Judit)
  • lehet a feleség vezetékneve (Horváth Judit)
  • lehet a két szülő vezetékneve kötőjeles összekapcsolással (Nagy-Horváth Judit, Horváth-Nagy Judit)
  •  

Milyen hivatalos dokumentumok kellenek, ha a leendő házastárs külföldi állampolgár?

  • érvényes útlevél vagy letelepedési engedély
  • születési anyakönyvi kivonat hitelesített fordítása
  • „Tanúsítvány”, mely bizonyítja, hogy az illető hazája hatályos törvényei szerint megházasodhat
  • családi állapot igazolása


Milyen hivatalos dokumentumok szükségesek, ha magyar állampolgárok vagyunk, és külföldön szeretnénk házasodni?

  • a lakóhelyünk szerint illetékes anyakönyvi hivatalnál kérvényezni a „Tanúsítvány” kiadását, hogy a magyar törvények szerint külföldön köthető a házasság
  • a születési anyakönyvi kivonatunk lefordítva és hitelesítve az adott ország nyelvére, ahol házasságot szeretnénk kötni
  • a későbbiek folyamán Magyarországon is anyakönyveztetnünk kell  


Fontos!
Külföldről jövő és külföldre kimenő okiratoknál minden esetben az országok között kötött diplomáciai jogsegélyegyezmény határozza meg, hogy melyik országból milyen hitelesítéssel ellátott dokumentum fogadható el. Javasoljuk, hogy minden esetben az anyakönyvvezetőt kérdezzék meg ez ügyben!

Magyarországon az egynemű párok számára 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, ám ez három kérdésben nem ad azonos jogot a házasságban élőkhöz képest:
– a pár tagjai nem vehetik fel a másik vezetéknevét,
– nem örökölhetik egymás vagyonát,
– és nem fogadhatnak örökbe közösen gyereket.