A Zsidó esküvő

Dohány utcai zsinagóga impozáns épületében szép esküvőnek lehettünk szemtanúi. Az egyes történések pontos megértése érdekében a zsidó egyházi szertartás eloírásainak néztünk utána. Az egyház törvényei szerint mindkét házasulandó félnek zsidó vallásúnak kell lennie. A rabbinál történo bejelentke zéskor ezt igazolniuk is szükséges. Szombaton és ünnepnapokon, gyászidoszakban (az évnek 10 hetében - 7 és 3 hét egybefüggoen) nem lehet esküvot tartani.

Amennyiben elvált asszony lenne a menyasszony, úgy a volt férjtol származó válólevelet be kell mutatnia. Özvegy, elvált vagy betért asszony volegénye nem lehet kohanifa. (Jeruzsálemben szolgáló papi rend leszármazottja vagyis Áronig vissza lehet vezetni családfáját). Az ortodox rituálé szerint a jegyeseknek az esküvot megelozo héttol nem szabad találkozniuk. A templomba ebbol adódóan külön külön kell megérkezniük. Új szokás, hogy az esküvoi baldachint (chüppe) a templomban állítják fel. Korábban ez a szabad ég alatt történt. Divatos manapság termeket, szállodákat bérelni az esküvok lebonyolításához. Nos, a chüppe felállításának kritériuma, hogy az ajtón megtalálható legyen a mezüze (amely azt hivatott jelezni, hogy az zsidó lakás, helyiség).

De térjünk vissza a szertartás menetéhez! Az esküvo elott a rabbi a menyasszonyt lefátyolozza és megáldja. A bevonuláskor a volegényt két férfi, a menyasszonyt két no vezeti be (általában a papák és a mamák szerepe ez). A chüppe alatt várja a volegény aráját, aki megérkezésekor háromszor illetve hétszer kíséretével körbejárja jövendobelijét. A kántor üdvözlo szövegével - melyben hálát ad Istennek, hogy ez a nap eljött -, kezdodik meg a szertartás. Ezt követoen a rabbi két áldást, brochot mond, majd bort isznak. A párt megáldja, miután magyarul vagy jiddisül mondott egy beszédet. A gyuruhúzás szertartása úgy történik, hogy a volegény az ott lévoknek az ékszert körbeadja, hogy az eloírás szerinti egy pruta értéket (rézpénz) képviseli-e, megéri-e az.

Megjegyzendo, hogy a folyamatosság megtörésétol félve, nem lehet köves a jegygyuru. A volegény ekkor a menyasszony jobb mutatóujjára húzza a karikagyurut miközben így szól : " íme Te nékem szenteltettél e gyuru által Mózes és Izrael törvényei szerint." A szertartás fontos momentuma a házasságlevél (kszübe} felolvasása. Ez a szerzodés másfél ezer éve ugyanazt a szöveget tartalmazza s a férj három kötelezettségérol - etetés, itatás, ruházkodás - a feleséggel szemben. A szövegben természetesen csupán az idopont és a nevek változnak. A szerzodést két tanú írja alá. A kántor ekkor hét áldást mond el, s ekkor is isznak a serlegbol, amelyet ezután eltörnek. A magyarázata ennek a rituálénak az, hogy amíg az elpusztult harmadik jeruzsálemi szentély fel nem épül, addig ebben a boldog pillanatban sem lehet teljes az öröm.

A Talmud eloírása szerint három dolog által válik valaki feleséggé: a házasságlevél, a pénz (itt a gyuru!) és házassági együttlét. Ez utóbbit szimbolizálja az a mozzanat, hogy az ifjú pár a szertartás végén egy külön szobába vonul el. Az esketés záróakkordja, amikor a násznép elott kitárul a Frigyszekrény, melyben Mózes öt könyve, a Tóra - tekercsek találhatók.

Végezetül a ruhákról néhány apró, de fontos megjegyzés. A menyasszonyénál egy kikötés van csupán, ne legyen sehol túl rövid vagy túl kivágott. A volegény hagyományosan általában a halotti ruháját, a kitlit veszi fel.

További felvilágosítást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségénél kaphatnak: 1075 Budapest, Síp u.12.